Maray

egy kávé mellett

Archive for január, 2013

Mit csinál a kongresszus?

A Katona József Színház színpadán asztalokból feltornyozott tanácsterem látható. Itt üléseznek, zabálnak, böfögnek, csámcsognak, törölgetik zsíros szájukat a kongresszus mélyen tisztelt tagjai. Ezen a helyen születnek a döntések, hallgatják meg a panaszosokat, határoznak a bizottságok összetételéről és célkitűzéseiről. Amilyen sziklaszilárdan tornyosul elénk és fölénk a fent említett építmény, olyan magabiztosan építkezik különböző stílusokból, játékmódokból Ascher […]

Read the rest of this entry »

Kínőttük a régit, megvettük az újat

Előre elnézést kérek azon olvasóktól, akik kimondottan az irodalmi cikkek miatt járnak ide, de ezt az élményt feltétlenül meg kell osztanom a nagyérdeművel. Ahogy nőttek a gyerekek, úgy nőttük ki szinte napról-napra a régi kocsinkat. A feleségem állandóan zaklatott és rágta a fülemet, hogy cseréljük le, mert így már nem biztonságos közlekedni. Annak rendje és […]

Read the rest of this entry »

Gondolkodás…

A XXI. század legveszélyesebb vírusa? Ülök a moziban, és töröm a fejem… vajon bennem van a hiba, hogy nem tudok mit kezdeni az aktuális kultfilmmel vagy neadjisten művészfilmmel? Már-már arra a megállapításra jutok, hogy biztos az autizmus jelei ezek, de amikor nekiszegezem a “Miért is jó ez?” kérdést egy lelkesedő kultúrsznobnak, a válasz általában az, […]

Read the rest of this entry »

Címkék esete az igazsággal

Eörsi István a rendszerváltás előtti utolsó években írta meg visszaemlékezéseit “a kollektív felejtés ellen”. A Kádár-éra utolsó évei ezek, mikor a “puha diktatúra” csendes haldoklásába visszakúsznak az ötvenhatos forradalom elvarratlan szálai. Maga a könyv a későbbi memoár-irodalom előőrse is lehetne akár, jelezvén a nemsokára valóban bekövetkező változásokat, mikor végre mindenki szembesülhet múltjával; Eörsi jó példát […]

Read the rest of this entry »

Keleti lelkek, nyugati szemmel – Bin-jip

Ha nagyon megfog egy film, úgy érzem, hogy meg kell mutatnom minden barátomnak, és néha háromszor-négyszer is beülök a moziba. A Lopakodó lelkek ennek tipikus példája. Szeretem a távol-keleti filmeket, bár ez a kijelentés merész, tekintve, hogy Kim Ki-duk, aki ezen alkotást is jegyzi, már tizenhárom filmet forgatott le hazájában, amiből a magyar mozikba ez […]

Read the rest of this entry »

Hideg nyomon (Gone Baby Gone)

Ben Affleck első rendezése legalább két dolgon elbukhatna. Itt van rögtön a kisgyerek-effektus. Ősidők óta tudjuk, hogy ha el akarunk adni valamit, termékünket tanácsos kiskutya, vagy kisgyerek körítéseként tálalni. Affleck filmjének cselekménye egy nagy szemű, hosszú, szőke hajú; egyszóval játékbaba-szépségű kislány, Amanda eltűnése körül bonyolódik. A filmben szereplő kislány tényleg gyönyörű- bár, ugye, van-e egyáltalán […]

Read the rest of this entry »

Feldmáriáda

Feldmár András magyar származású Kanadában élő pszichoterapeuta, akit a pszichológia eretnekeként is szoktak emlegetni a szakmai fősodortól jelentősen eltérő gondolatai és munkamódszere miatt. A modern pszichiátriát rendszeresen az inkvizícióhoz hasonlítja az egyéniséget megnyomorító, az emberi problémákat patologizáló jellege miatt. Nem hisz az elmebetegség létezésében és a mentális problémák kategorizálhatóságában. Visszatérő vendég Magyarországon, ahonnan 16 évesen, […]

Read the rest of this entry »