Maray

egy kávé mellett

A nyughatatlan

Written By: maray - nov• 16•13

Johnny Cash élettörténetét dolgozza fel a film, bár talán sokan nem ismerik az amerikai énekest, aki az ’50-es években robbant be a tengeren túli zenei életbe. A nyughatatlan érzékenyen, izgalmasan mutatja be az egykori sztár életét.

Akik szeretik az életrajzi filmeket, azoknak biztosan tetszeni fog James Mangold rendezése „A nyughatatlan”. Egy egész életutat mutat be a rendező, Joaquin Phoenix főszereplésével, aki nagyszerű választás volt. Phoenix számos alkotásban bizonyította tehetségét, s ezt a szerepet is úgy játssza, mintha ráöntötték volna. Nincs kétségünk afelől, hogy ő valóban Johnny Cash.

Cash az ’50-es, ’60-as évek meghatározó zenésze volt Amerikában, Elvis Presley, Jerry Lee Lewis, Roy Orbison pályatársai, akikkel együtt turnézott. Cash zenéje azonban más volt, mint a többiekké, szövegei az élet sötétebbik oldalát mutatták be, s zenéje is fémesebben csengett, mint a kortársaké. Cash életútjára talán azt is mondhatnák, hogy szokásos, hiszen ő is rabja lett a drognak és az alkoholnak, a hirtelen jött sikerrel nem tudott mit kezdeni. Felesége és gyermekei, a szülei a kispolgári lét szürkeségét élték, s nem akarták megérteni a zenészvilág különösségét, nem akarták elfogadni, hogy Johnny tehetséges, hogy a zenélés is lehet tisztességes szakma. Az állandó vívódás és egy új szerelem taszítja Casht egyre mélyebbre, s karrierje közben egyre fényesebb. June Carter az a nő, akiért Cash rajong, s úgy érzi, hogy ő lesz az a nő, aki társa lehet a jövőben, hiszen ugyanabban a világban élnek, ismerik a csillogást, a rajongók hadát, és mindkettejüknek a zene a legfontosabb.

June azonban látja, hogy Johnny nap, mint nap lejjebb csúszik az alkohol és gyógyszerfüggőség mámorában, kifordul önmagából, egyre rosszabb koncerteket ad. Cash boldogtalan, s a megváltást June-tól reméli. June és Johnny között megvan az érzelmi szál, azonban June nem akar egy olyan férfivel együtt élni, aki nem tudja letenni a drogokat és az alkoholt. Cash abszolút mélypontra ér, amikor felesége is elválik tőle, nincsenek koncertjei, pénze sem olyan sok van, mint hajdanán. Azonban Johnnynak sikerül kimásznia a gödörből és June szerelmét is elnyeri.
A páros még a 70-es években is muzsikált, s meghatározó szereplői voltak a country vonalának.

Számos életrajzi filmet készítettek már a filmtörténelem során, de ezek mindig érdekesek, mert tudjuk, hogy nem fikcióról van szó, hanem a valóságról és elgondolkodhatunk azon, hogy a csillogás mögött, milyen egyéni sorsok, szenvedések húzódnak meg. A sztárok is emberek, ők is védtelenek tudnak lenni, sebezhetőek is, talán sokkal inkább, mint mi, akik a hétköznapok egyszerűségében élünk.

Számomra Mangold alkotása leginkább a „Csillag születik” című Streisand filmre emlékeztet, ahol remekül ábrázolták a sztárvilág minden poklát, sok zenével. Itt is ugyanezt teszi James Mangold, szerves része a zene a filmnek, s közben kapunk egyfajta korrajzott is az ’50-es, ’60-as évek Amerikájáról. Két furcsa apróság van csupán, ami szemet szúrhat, hogy Elvis és Roy Orbison nem valami jelentős alakításokkal van jelen a filmeben, sőt Elvis figurája inkább hasonlít egy idiótához, mint a Nagy Királyhoz. Bár, ha jobban belegondolok, akkor Mangold valószínűleg tudatosan válogatott a szereplők között, s nem is tette hangsúlyossá az egykori legendát, hiszen ez nem egy Elvis film, hanem Johhny Cashről szól.

Meg kell említenem, hogy June Carter szerepében Reese Witherspoont láthatjuk, akit a Doktor szöszi című vígjátékból ismerhettünk meg, s aki most bebizonyította, hogy remek érzéke van drámai alakításokhoz is. Phoenix-nek egyenrangú színészpartnere, s egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy ez az a lány, az a szőke, aki biztosan semmi máshoz nem ért, csak butácska szerepek eljátszásához.

A nyughatatlan – Walk The Line
Színes, feliratos amerikai film, 2005. 136 perc
Forgalmazza: Intercom
Bemutató: 2006. február 2.

Szereplők:
Joaquin Phoenix
Reese Witherspoon
Ginnifer Goodwin
Dallas Roberts
Larry Bagby

Rendezte: James Mangold
Forgatókönyv:
James Mangold
Gill Dennis
Operatőr: Phedon Papamichael
Zenei producer és zeneszerző: T Bone Burnett

You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.