Maray

egy kávé mellett

A szökevény csillag zuhanása

Written By: maray - Júl• 01•13

A szökevény csillag című darab Nagy Andrea koreografálásában és Szabó Kristóf rendezésében. Felemássága szinte mértani középen metszi ketté az előadást.  A négy részre osztott darab első felütése finom kezű, érzékeny munka: a földre, egészen a földbe csapódáskor keletkező mélységbe (ld. pokol) zuhantság poézise. A lent ragadtság, csak ritkán sablonokba tévedő, luciferi kínjainak, talajtalanságának erőteljes képeit, érzéki-érzelmi nyugtalanságát Puskás Péter izgalmas, a tiszta hangzások idilljét tudatosan kerülő, ihletett zenei improvizációi erősítik. Nagy Andrea fekete ruhájában, fél pár rikítóan piros, magas sarkú cipőjében mozogja, sántikálja körbe minden oldalról zárt világát, a Thália Régi Stúdiójának matt fekete, kétszintes játéktereit. Mozdulatai félúton állnak a tánc esztétikuma és a testgesztusok nyersessége között.

(tovább…)

Hermann Hesse: A varázsló gyermekkora

Written By: maray - jún• 02•13

Mesék – nemcsak felnőtteknek

Minden évszázadban van legalább két művészeti irányzat, amelyre a kritikusok – és olykor maguk a művelői is – szívesen sütik rá az “apokaliptikus” jelzőt: a szimbolisták dekadenciája megsejtette az eljövendő világháborút, Voltaire Vadembere és Saint Paul Pál-Virginia kettőse a nyugati világ menthetetlen rothadtságát volt hivatva kifejezni, egyszóval minden időben akadtak akár tehetséges művészek is, akik bármikor készen voltak világvégét jósolni, de legalábbis a jelenleg fennálló végét hirdetni. Kár (?), hogy a világvége azonban továbbra is makacsul, rendíthetetlenül elmarad, világunk továbbra is forog, mi pedig körülötte – avagy, a nárcisztikusabbak kedvéért mondhatnánk, világunk továbbra is körülöttünk forog.

(tovább…)

Dilemma

Written By: maray - máj• 06•13

Miután megírta levelét elgondolkodott. Az asztalon könyökölt, fejét bal csuklóján támasztotta, jobb kezével pedig a tollal játszott. A végére írhatná: “szeretlek”, de jelen helyzetét tekintve túl merésznek vélte ezt a kijelentést. Szereti, ez ugyan nem kérdés, na de ezt az érzést a másik tudtára adni ily könnyedén, ilyen hirtelen oktondiság lenne. A levélben szó sincs érzelmekről, hatszor fogalmazta át, nehogy nyálasnak tűnjön. Egész egyszerűen nem illett a végére a szeretlek. Vagy mégis? Tizenhárom éves, tudja tehát milyen a szerelem. Tudja, hisz ilyen még nem volt, tudnia kell, hisz ilyet még nem érzett.

(tovább…)

Keane – Under the Iron Sea

Written By: maray - ápr• 05•13

Egyedül ülök a szobámban. Magamba fordulva rágódom a világ dolgain, s örülök, hogy nem lát senki. Szomorúan, elkeseredetten nézek ki a fejemből. Úgy érzem, felesleges vagyok. Arra gondolok, hogy magányomból nem menekülhetek, az élet túl nehéz s én úgyis elbukom. Gyávának érzem magam, tehetetlennek és legszívesebben sírnék. Egyetlen kiút keserű helyzetemből, ha végre kiveszem a lemezjátszóból Keane nyáron megjelent új albumát, s hallgatok valami vidámabbat. A varázs megtörik, hirtelen kedvem támad elhúzni a függönyt is. Vetek egy pillantást az asztalon heverő lemezre. A 2006-os év egyik legjobb zenei anyagát suvasztom el fiókom legmélyére. Nem szeretem. Túl szomorú.

(tovább…)

Kinek adjam? Adjam?

Written By: maray - Már• 01•13

Az adóbevallás során felajánlható adó 1%-ot sokan csak azért nem ajánlják fel egyetlen szervezet számára sem, mert nem gondolják, hogy csekély összeggel is segítenek, vagy egyszerűen nem tudják eldönteni, hogy kinek a javára rendelkezzenek adójuk 1+1%-áról. A végletekig bizonytalanoknak van egy jó hírünk: teljesen mindegy, hogy kinek ajánlja fel adója 1%-át, mindenképp jó helyre jut a pénze!

Ennyire egyszerű csupán. A célterületet érzékenységünknek megfelelően persze megválaszthatjuk, de felesleges különösebben aggódnunk a kedvezményezett kilétét illetően. Egyrészt minden szervezet, amely rajta van az adó 1%-ot fogadható szervezetek listáján, egészen biztosan hasznos célra fogja elkölteni adója felajánlott 1%-át.

(tovább…)

Nemes Z. Márió – Alkalmi magyarázatok a húsról

Written By: maray - feb• 10•13

Nemes Z. Márió “Alkalmi magyarázatok a húsról” c. verseskötetéről

A vers címe “Záradék C.-nek”, és állítólag a 24 éves, Magyarországon élő Márió első kötetének nyitóverse, de ezt persze nem hisszük el neki. Nemcsak azért, mert a szerző sem tudhat mindent, de mert a jelek sem erre mutatnak. Vagyis hogy a jelek erre mutatnak. Márió minden bizonnyal norvég költő és bálnavadász, dán és izlandi szülők gyermeke, 35 éves, két lánygyermek apja. Szűkszavú ember, de most három hét alatt megírta Juditot. Kiírta magából, hogy ne kísértsenek. A Juditok. És ez jó. Jó a testnek, és akkor szólni fog a zene. De ez persze csak alkalmi magyarázat. A húsról.

(tovább…)

Mit csinál a kongresszus?

Written By: maray - jan• 24•13

A Katona József Színház színpadán asztalokból feltornyozott tanácsterem látható. Itt üléseznek, zabálnak, böfögnek, csámcsognak, törölgetik zsíros szájukat a kongresszus mélyen tisztelt tagjai. Ezen a helyen születnek a döntések, hallgatják meg a panaszosokat, határoznak a bizottságok összetételéről és célkitűzéseiről. Amilyen sziklaszilárdan tornyosul elénk és fölénk a fent említett építmény, olyan magabiztosan építkezik különböző stílusokból, játékmódokból Ascher Tamás rendezése.

(tovább…)

Kínőttük a régit, megvettük az újat

Written By: maray - jan• 16•13

Előre elnézést kérek azon olvasóktól, akik kimondottan az irodalmi cikkek miatt járnak ide, de ezt az élményt feltétlenül meg kell osztanom a nagyérdeművel. Ahogy nőttek a gyerekek, úgy nőttük ki szinte napról-napra a régi kocsinkat. A feleségem állandóan zaklatott és rágta a fülemet, hogy cseréljük le, mert így már nem biztonságos közlekedni. Annak rendje és módja szerint eladtuk a régit, ám mikor megtaláltuk azt a nagy családi autót, amely minden igényünknek megfelelne, rá kellett döbbennünk, hogy elszámoltuk magunkat, mert nem volt annyi készpénzünk, hogy egy összegben kifizessük az autót, amire pedig mindenképpen szükségünk volt. (tovább…)

Gondolkodás…

Written By: maray - jan• 15•13

A XXI. század legveszélyesebb vírusa?

Ülök a moziban, és töröm a fejem… vajon bennem van a hiba, hogy nem tudok mit kezdeni az aktuális kultfilmmel vagy neadjisten művészfilmmel? Már-már arra a megállapításra jutok, hogy biztos az autizmus jelei ezek, de amikor nekiszegezem a “Miért is jó ez?” kérdést egy lelkesedő kultúrsznobnak, a válasz általában az, hogy “Hááát, ezt nem lehet elmondani!” – vagy – “Mert olyan eredeti!” Ilyenkor általában a Beatles-höz menekülök, és kicsit talán elvágyódom abba az időbe, amikor mindenkit kielégített az, hogy “She loves You yeah, yeah, yeah”, meg az, hogy “We all live in a yellow submarine”. De nem, mégsem érzem otthon magam a szappanopera, valóságshow és Balázs-show anonym rajongói között sem – ez azért mégiscsak too much…

(tovább…)

Címkék esete az igazsággal

Written By: maray - jan• 10•13

Eörsi István a rendszerváltás előtti utolsó években írta meg visszaemlékezéseit “a kollektív felejtés ellen”. A Kádár-éra utolsó évei ezek, mikor a “puha diktatúra” csendes haldoklásába visszakúsznak az ötvenhatos forradalom elvarratlan szálai. Maga a könyv a későbbi memoár-irodalom előőrse is lehetne akár, jelezvén a nemsokára valóban bekövetkező változásokat, mikor végre mindenki szembesülhet múltjával; Eörsi jó példát mutat e tekintetben is. “Úgy vélem, a múltnak-és különösképpen saját múltunknak-az ismerete mindenkit megillető jog.” – írta 1986-ban. Könyve a múltnak egy olyan részét elemzi, amely ma is benne él a jelenben.

(tovább…)

Keleti lelkek, nyugati szemmel – Bin-jip

Written By: maray - jan• 07•13

Ha nagyon megfog egy film, úgy érzem, hogy meg kell mutatnom minden barátomnak, és néha háromszor-négyszer is beülök a moziba. A Lopakodó lelkek ennek tipikus példája. Szeretem a távol-keleti filmeket, bár ez a kijelentés merész, tekintve, hogy Kim Ki-duk, aki ezen alkotást is jegyzi, már tizenhárom filmet forgatott le hazájában, amiből a magyar mozikba ez idáig három került.

Ha a film műfaját kellene meghatározni, elég nagy bajban lennék. Jutott a 80 percnyi filmtekercsre dráma, romantika, társadalomkritika, kaland, misztika, akció, erotika, és mindez humorral fűszerezve, a legjobb fajtából. Valószínűleg ez a film legfőbb erénye. A magyar sajtó kritikusai ennek ellenére sok sárral megdobálták, néhol talán jogosan, de sokszor azért, mert így -illik-, ez a trend. Ami biztos, hogy senki nem tud ellopakodni mellette szó nélkül.

(tovább…)

Hideg nyomon (Gone Baby Gone)

Written By: maray - jan• 04•13

Ben Affleck első rendezése legalább két dolgon elbukhatna. Itt van rögtön a kisgyerek-effektus. Ősidők óta tudjuk, hogy ha el akarunk adni valamit, termékünket tanácsos kiskutya, vagy kisgyerek körítéseként tálalni. Affleck filmjének cselekménye egy nagy szemű, hosszú, szőke hajú; egyszóval játékbaba-szépségű kislány, Amanda eltűnése körül bonyolódik. A filmben szereplő kislány tényleg gyönyörű- bár, ugye, van-e egyáltalán csúnya kisgyerek egyrészt; érdekelnek-e bárkit esztétikai megfontolások, ha gyerekrablásról van szó, másrészt? Nem hinném. Affleck mindenesetre biztosra megy: a kicsi Amanda már fotón is gyönyörű; ráadásul még nyoma veszik.

Egy négy-öt éves kislány elrablásának sztorija önmagában lehetőséget ad a moralizálásra, mély erkölcsi igazságok, alaptételek kimondására, jó és gonosz párharcának bemutatására, ítélkezésre, felmagasztalásra, példakép-, és ellenpélda-állításra. A Hideg nyomon ebből a szempontból – cselekményének fordulatai miatt – még veszélyesebb terep.
(tovább…)